A sütőtök szezonja szeptembertől egészen január végéig tart és a nevével ellentétben nem csak sütni lehet, hanem számos más elkészítési módja is van. Például leveseket, desszerteket és köreteket is készíthetünk belőle és talán nem túlzás állítani, hogy a piacon kapható zöldségek esetében nem egy drága dologról beszélünk. Pozitív élettani hatásait pedig köszönheti annak a rengeteg vitaminnak ami megtalálható benne.

Mégis honnan került hazánkba?

Őshazája Észak-Amerika de Közép- és Dél-Amerika trópusi vidékén is megtalálható volt ahol a texasi és mexikói indiánok ültetvényeken termesztették. Európába a spanyol hódítók útján került. Magyarországon nagyon régen foglalkoznak a termesztésével, a második világháború során és az azt követő években szinte néptápláléknak számított és vidéken mindenütt termelték és megtalálható volt. A zöldség 90%-a víz, és húsán és magján kívül még a virága is ehető, ami sülve különleges csemegének számított.

Mire jó a sütőtök?

Közkedvelt eledel volt a táplálkozás-élettani értékei miatt. A sárga húsa pedig igen gazdag karotinoidokban, A, C, B1, B2, B6 vitaminokban, kalciumban, cinkben, mangánban, rézben továbbá vas és foszfor is megtalálható benne. Tartalmaz még biotint, niacint, pantoténsavat.

A folsav tartalmának köszönhetően egészségmegőrző, gyulladásos betegségekre, megfázásra, meghűlésre kiváló. Fogyasztása szebbé teszi bőrünket. Feljegyzések szerint enyhíti az allergikus köhögést, tüsszögést és csökkenti az asztmarohamokat. A népi gyógyászatban hashajtóként és béltisztítóként is használták.

Serkenti a máj működését és jótékony hatással van az emésztési problémákra, segít a szív és koszorúér problémák megelőzésében és csökkenthető a prosztatabajok és a szürkületi vakság kialakulásának kockázata rendszeres sütőtök fogyasztással.

Ha ételrendelés akkor ÉtelBróker